65

  • 197.o Sirgula
  • Dungi – vagyis 𒂄𒄀, „šul-gi” – „igaz ifjú”
  • „időszámításuk 750. évének hatodik holdfogyatkozását követő 2. napon” – 6-ik újhold 2-ik napján
  • „Sirgulát öreg-királynak, míg Dungit össze­kötő királynak nevezték el”
  • Ukus – i.e. 2350-ben Lugal-Zagesi apját is így nevezték (Lugal Zaggisi: „Ukus fia, Umma pateszije, Nidaba prófétája”)
  • Lugalo – Lugal („nagy ember”)
  • 198.o Alulim – Eridu első királya volt, aki a királylista szerint 28800 (8 „sar”, azaz 8*3600) évet élt (nem 28000-et)
    • 28000 esetén (57,5 évesen) átlagban évi kb. 486.96 evése volt, 28800 esetén 500.8, így valószínűleg a könyben ez nyomtatási hiba
  • „Időszámításunk 210. évében azonban a Holdanya megváltoztatta méretét és nagy égiháborúkat, tengerháborgásokat okozott, s rettenetes Özönvíz pusztított (Kr. e. 3540-ben)”
  • „Később a Hold, amit egy üstökös a farkával megcsapdosott, közelebb került a földünkhöz és újabb özönvizeket okozott a 344. és az 542. évben, amely újabb menekülési hullámot indított meg, bár ez kisebb mérté­kű volt. (Kr. e. 3406 és a Kr. e. 3208. évben.) Gyakoriak voltak a kisebb özönvizek is, de ezeket nem a sárkánykígyók közeledése okozta a Hold-Anyánkhoz.”
    • A Folyóköz területének nagyon kicsi az esése, így gyakoriak lehetnek az özönvizek
  • „Úr lakossága jelenleg 350 000 lélek körül van”
  • 198.o a beavatottak tudtak ar­ról, hogy Isten csak egy van, de az Égi-lakók száma töméntelen. Ezért mindenkinek meghagyták az Égiekben való hitét, s így az önkéntes adományok beadása miatt nem kellett a termények behajtásáról gondoskodni.”
  • 199.o „Utu napisten unokája milyen ajándékot adott a világnak, amikor elhozta az írások művészetét”
    • a legendák és a király lista szerint ez Enmerkar
    • Uruk első királya Meš-ki-aĝ-ga-šer (𒈩𒆠𒉘𒂵𒊺𒅕), Utu (a Napisten) fia, aki 325 évig uralkodott, majd a tengerbe (ab-ba) távozott
    • a fia en-me-er-kar2 (𒂗𒈨𒅕𒃸) lejött a hegyből és uralkodó lett
    • lánya nin-sun2 (𒊩𒌆𒄢)
    • veje lugal-banda3, fiuk Gilgames (GIŠ-gim2-maš 𒄑𒂅𒈦)
  • 199.o „Hosszúságmérésük a könyök volt, amelyik 24 hüvelyk -ből állott”
    • šu-si – „ujj”, ill. mértékegység – kb. 1.5 cm
    • šu-du3-a – kb. 33 cm (22 ujj, nem 24)
  • „Nagy távolsági mértékük előbb a Dana , később a Biru volt, amely a mi mértékünk szerint tízezer, azaz 1 tömény nagylépésnek felelt meg.”
  • dana – kb. 10800 méter (30*12*30), akkád nyelven: bêru
  • a dana időmérték is, egy kettősóra (2*60 perc)
  • 1 dana távolságot gyalog így 1 dana idő alatt lehet megtenni
  • „Területmértékük volt a Sór, amely te­rülete egy zöldséges kert méretének felelt meg.”
  • sar – „kert”, ill. területmérték – 36 m2, akkád „mūšaru”
  • „Az űrmértékük volt a Szila és a Su, néhol Suk. Súlymértékük a Mana, amely egy evésnyi köleskásának felelt meg, ez 60 girnek, vagy újabban sekelnek.”
  • sila3 – „tartály”, ill. űrmérték – 1 liter
  • še – „árpa”, ill. hossz, terület és súly mértékegység – 0,05 gramm, 0,25 cm
  • sug4 – „(gabona)mag” (nem „suk”)
  • ma-na – 0.4977 kg
  • giĝ4 – terület, súly és űrmérték, „sékel”, akkád šiqlu – 1 m2, 1/60 m3, kb. 9 gramm (azaz 1/60-ad)
  • „Ismerték az ásót és kapát, amit marnak neveztek” – a mar inkább lapát jelentésű
  • eke: „Apinnak nevezték” – apin: „eke”
  • 199.o „Még Ataiszból hozták magukkal a kerék ismeretét, amelyet minden elmenekült nép alkalmazott, s a többi nép is átvette.”
  • 200.o „Az Égnek az istene AN volt, a levegőé ENLIL, a Holdisten NA­NAR .”
    • an – „Ég”, ill. Ég-isten
    • „en-lil2” – a „Levegő ura” – lil2: „levegő”, „lélek”
    • nanar – Hold isten, képjele szerint: a „Föld testvére”
  • Dungi ifjúsági összekötő kiskirálynak UTU, a napisten volt az istene. Ezért igen mély barátság fűzte Udumuhoz, a Napbirodalom kiskirályához, akit most fo­gunk meglátogatni.
    • Utu vagy Ud a Napisten
    • Udumu – lehet (UTU - „Nap” + MA - „vidék”) Napbirodalom jelentésű
  • „Ataisz emlékeként a bölcsek Holdhónapot számláltak, vagyis az egyik holdtöltétől a másikig. Teleholddal kezdve 7 napos hetekre osztották fel a hónapot, míg egy napot 12 danára osztottak, amit pergőkkel mértek. A csillagászok szerint a pateszik temp­lomgazdaságaikban a Napév számolását is bevezették. A napév és a holdhónap közötti különbségeket átmeneti napokkal hidalták át.”
    • „Ataisz emlékeként” – ott Holdhónapokat számoltak, ugyanis az egyenlítő környékén nehezebb az évszakokat megfigyelni
    • „Teleholddal kezdve” – valószínűbb, hogy újholddal kezdték
    • „7 napos hetek” – kezdetben 30 naposak voltak a hónapok és nincs nyoma ilyen felosztásnak, csak később
    • „egy napot 12 danára osztottak” – 1 dana = 1 „kettős-óra”
  • „Úr városából kiindulva a Ráten folyó jobb oldalán haladtunk.” – Északra
  • „ A téglából épített városállamok már mindenütt messziről látszottak. Falakkal voltak körülvéve és min­den város 3-5-7-9 kapuval rendelkezett, amelyeket éjszakára lezártak.”
  • (Az ezután következő rész nem az indulásukat, hanem az érkezésüket írja le)
    • „az Adiglat, azaz a Tigris folyó jobb oldalán jöttek. A Paripa, Dabósa és Asszóúr városokban elő Kurd-hun lakosokat felkérték, hogy a megváltozott szumér nyelvben járatos ifjak kísérjék őket Nippurba, nehogy bántalom érje őket.” (a nyelvtudásuk miatt kérték őket)
    • Kis városában nagy örömmel fogadták az írnokiskolát végzetteket, és mire Nippur­hoz értek, többen voltak a kísérők, mint a vendégek. Nippur szentvárosában átadták a főpateszinek Ordosz ajándékait, ahol külön kísérőt kaptak, mivel a csatornázások és zsiliprendszerek oly sűrűek voltak, hogy Adab, Surupak, Umma, Lugos, Uruk, Larsa és Úr városába csak a főpateszi írásával léphettek be.”
    • „Ur városa akkor már a Ráten folyó csatornájával volt körülvéve és csak a kikötőn át juthattak be a városba. A Fel­legvár, a templomok és a paloták ámulatba ejtették a 24 hun lovast és Bátát, aki ek­kor már Dungi ifjúsági királlyal haladt a látogatók élén.”
  • (ezután az Ur városából történő út szerepel)
    • „Azután, hogy ne kelljen olyan sok ellenőrzésen átesniök, a fekete és vörösföld ha­tárán kitaposott úton haladtak Mari városa felé.”
    • „Itt jobbára Gula istennő pateszijei voltak a városkákban, akik a feketefejű népeket gyógyították. Fehér ruhákba öltözött orvosnők végezték Gula istennőnek tetsző és jól jövedelmező munkájukat.”
      • Gula istennő a gyógyítás istennője, neve szerint „A Nagy”. Megnevezései „Nagy-Anya”, „Gula anya”, „Élet úrnő”
      • Kultuszának legnagyobb városa Isin , így Nin-Isina (Isin úrnője) néven is nevezik
      • Nin-Isina egy szövegben „a feketefejűek nagy doktora”
    • Naszír vá­ros ifjú királya oroszlánvadászatra csábította Dungi kiskirály vendégeit”
    • Urbaba városnál a Nippuri írnok­iskolások egy csoportja csatlakozott hozzájuk”
  • „Mari városában” … „a hatalmas templom vagy Zikkurat”
    • „Itt a Ráten folyó egyló futásnyira volt a várostól” – kb. 1km
    • „Rát vizének hívták és áradásai csak kis méretűek voltak”
    • „Tan” – lejjebb „Ten”
    • Tenföld
      • „Szabírföldön Jákó sámán csatlakozott a fiaival Báta és Dungi kíséretéhez a Hírös-kapuban” – Szuezi-csatorna
    • 201.o A Sós­tónál várta Meni kiskirály Tudó írnoka
  • Meni kiskirály ekkor adta ajándékba Udumu királyságának ötödik évében készített buzogányát, amellyel a filiszteus támadáskor Udumu szétzúzta a hatalmas erdőségek­kel rendelkező Bél király fejét. Báta köszönettel vette és megígérte, hogy azt Ordosz­ban a 24 karélyos Oreg-isten templomában fogják emlékül elhelyezni
    • A Bibliában ez Dávid és Góliát története
  • Utána Abidosba mentek a poklok hasadékához (mit jelent )
  • Me­ni édesapja parancsára felépítette az új fővárost: MENI Napvárost.
    • Így teljesült a Bot­honiak kívánsága, hogy az egyesült királyság fővárosa az ő területükön legyen.
  • „Fekete-föld” – Egyiptom ókori neve (Kemet); a Nílus áradásai termékeny iszappal borították be a földet
  • „Vörös-föld” – a sivatag egyiptomi elnevezése
  • „Mivel Szumérban is megszüntették az egyes országok közötti háborúskodásokat és Ukus pateszi megszervezte az Íj és Nyíl országát, a Nippurban tanuló diákok is han­goztatták otthon az egyesülésnek az előnyeit”
  • Az Élet-temploma: „Karnak először csak egy kis szentélyből állott, de Ménes király után mindegyik király épített hozzá egy-egy szentélyt, majd lassan, az idő mindent emésztő fogai hatására az egészet fokozatosan lebontották. Száz évenként új szentélyt építettek és a szellemi-anyagi kincsek után a régi szentélyeket mind lebontották. Most Al-Méne az új szentélyt felépítette. Ebben az új fényes épületben helyezték el a Nippurban lemásolt szellemi kincseiket.”
  • „Ekkor kinyílt az emberek agya és uralkodtak a földön és a vízben lakók felett.” – vagyis, az állatok felett
  • karély – „Lassan minden embercsoport fajta 4 vérűvé, és ezrednyi részben Kaltes­asszonyi felépítésűvé vált. Akiből az Egi lakók vére kiütközött: 3, 5, 7, 9, 11, 13, 15, 17, 19, 21, 23 és ritkán 24 karátos beavatottakká váltak. A 24 karátos vagy karélyos beavatotottakról az Égieknek tudomásuk volt és haláluk után ezeket az Égbe ragadták.”
  • Gilgames – „kétharmadrészben volt Isteni, Égi eredetű és csak egyharmadrészben volt Joli-Tórem bolygóbeli beavatott, de hősiessége és helytállása 24 karélyos beavatottá változtatta”
  • Szaduri „aki 24 karélyos beavatott volt és közölte ve­lünk, hogy amikor Karnakban a döntő megbeszélések folytak, Kaltes-asszony lám­pácskái elröppentek Hold-anyánk irányába és láthatatlan szemecskéikkel felvették Karnak minden döntését és az Kaltes-asszony birodalmában tudott dolgokká vált.”
arvisura/arvisura/065.txt · Utolsó módosítás: 2014.05.14 23:47 (külső szerkesztés)
Driven by DokuWiki Recent changes RSS feed Valid CSS Valid XHTML 1.0