253A

„A kabarvész”

• „A kabar fegyverkovácsok és üstkészítők többsége Altáj hegyvidéke és a Bajkál tó között készítette a vasat. Az utak melletti síkságokon és az Altáj alatti síkságon a kabarság legelői terültek el. Tőlük napnyugta felé a tatár törzsek legeltették nyájaikat. A Bolhás tó fölött a Turgáj avarok, míg alatta a székelyek sok-sok nemzetsége az Illi folyó két partján élt.”
  • Illi-folyó – az Ili-folyó
• „úz származású Varga Győző” lett a Hun Törzsszövetség fősámánja
  • „Eredeti neve Ragály volt, de a kinajok nyelvét elsajátítva a Varga nevet vette fel, majd a sámánképzés győzteseként a választott Győző nevet érdemelte ki.”
  • „Hatalmas szervezőképességével a szétforgácsolt Hun Törzsszövetséget egybefonta és Ordoszban a kinajokkal szemben felújította a „Béke és Rokonság” örök törvényét. Ellenfele, Rakaca - aki második lett a sámánképzésen - másként vélekedett. Szerinte fejlődést csak győztes kalandozás hozhat. Ezért egy évig csak új fegyvereket készítettek az altáji kabarok és a következő évben kalandozásra indultak. Mivel a kabarok ifjúsága a kalandozással volt elfoglalva, a szomszédos tatárok gyakran összetűztek az öreg kabar pásztorokkal és feldúlták a kabarok földjét.”
• „Mire Rakaca vezetésével a kabar harcosok hazajöttek a gazdag zsákmányú kalandozásból, asszonyaikat és a gyermekeiket meggyilkolva találták. Öregjeiket, akik az erdőkbe menekültek, a Bujkál környéki fegyverkészítőknél találták meg, akiknek a fele tudott megmenekülni a tatárok kegyetlensége elől.”
• „„A Tóremek büntettek meg benneteket, mert kellett nektek ágyasnak a sok szőke kísértet!”
  Ugyanis a tatárok és kabarok javarésze barna volt és ha a kalandozásokból szőke nőket hoztak szolgáknak, ez még a kabar asszonyoknak sem tetszett és ezt ki is nyilvánították.”
• „a kabarok otthagyták a Bujkál tó környékét és az Altáj vidéki kabar szállásokat megerősítették, ahol vaskészítéssel és fegyvergyártással foglalkoztak, míg az állattenyésztő két tyumenjük az Ural alatti síkságra vándorolt.”
• „Rakaca úgy intézkedett” -
  • „akiknek a feleségeik megmaradtak, azok az Altájban maradjanak”
  • „a második tyumen az Altájtól kezdődő kabar-legelő területet foglalja el a turgai kapu vidékéig.”
    • „a második tyumen fogoly asszonyokkal rendelkezett”
  • „A harmadik tyumen a turgai kaputól kezdődően az Ural alatti síkságon helyezkedjen el.”
    • „a harmadik tyumen teljesen asszony-nélküliekből állott. A délibb manysiknál nyertek otthont, akik szívesen vették a jó harcosoknak a megjelenését”
• „Ebben az időben az Etil folyó és az Ural nyúlványai között marami törzsek, míg tőlük északra a merija törzsek éltek.”
• „a manysi nép ketté vált. A merijákkal keveredett manysikat a tyumen vezérükről Mos-manysiknak, míg a maramikkal keveredetteket Por-manysiknak nevezték. Ez lényegében nem új törzset jelentett, hanem az őslakóknak a keveredési törvényét.” - a manysik két exogám csoportja
  • „Ezt a mordvinok is átvették, mivel ekkor kezdték merja és moksa néven nevezni tyumenjeiket” A mordvin nyelv két nagy ága az erza és a moksa
  • „A manysik tehát asszony-uralom alatt maradtak, de átvették a maramik és meriják Tórem-hitét, amely átalakította szellemi világukat.” !!!
• „a három kabar tyumen úgy döntött, hogy az asszony nélkül maradt kabarok a merija-mos asszonyokkal társulnak, míg a turgai kapunál elhelyezkedett, szolganőkkel rendelkező Rakaca-tyumen a marami-por manysiknál talál befogadásra, és mindkét tyumen fegyverkovácsai az Uraiban telepednek le.”