288

  • „Az avarok visszavonultak Bugátba és a hun törzsekkel ellentétbe kerültek. A kinajok nyomására mind a keleti, mind a nyugati avarok kimozdultak. Elhagyták a Hangun folyó és Ordosz vidékét. Mivel a keleti avarok a zsuánok közelében éltek, a kinaj törzsek az avarokat is zsuánoknak nevezték el, mivel a keleti avarok között a zsuán törzsbéliek többségben voltak.”
    • „Ezen keleti zsuán-avarok a nyugatiakat is 500 körül magukkal ragadták és Bugáttól Káspivár Birodalmáig telepedtek le. Itt érte őket az altáji törökök támadása, ami az ugorok alapította Kazár-Birodalomba üldözte őket. 550 táján azonban kivonultak a kazárok fővárosából, Bakátból és nyugatra vonulva léptek érintkezésbe Bizánccal. 558-ban szövetségre léptek velük a Bolgár-Ogur Birodalom ellen és azokat is magukkal ragadva, a Ten- és Tenisur vonalán átlépve nyugatra vonultak. Itt az 562-563-as években megtámadták a frankokat, így a frankok Bizánchoz fordultak segítségért.”
  • „Baján fővezér hátrahagyva 4 törzsét, 5 törzzsel bevonult a Jász-síkságra 567-582 között és teljesen magához ragadta a hatalmat Atilla volt birodalmában.”
  • „az avar vezetőség a lébényi régi és az új tépei egyigaz Isten hiten volt és hittek vallásuk Égi-eredetében. Viszont több törzsnek megengedték, hogy mindenki higgyen a saját Istenében, de ismerjék el az egyigaz Isten Égi Birodalmának létezését.” !!!
  • „Amíg a nyugati Égi-Birodalommal a lébényi előőrs alávetette magát a tépei Égi Birodalom rendelkezésének, addig a keleti Égi-Birodalom szigorúan kitartott a mordvinok szellemében felépített Polen-tavi Égi-Birodalom mellett, amely Gabona-Istennek, Földanyánk éltető erejének tulajdonított minden szellemi hatalmat. Ezért az uruki-mani egyisten hívők egy-egy tábora nyugat felé ment és megerősítette az Avar Birodalmat. Bár így a lébényi felfogás erősödött, de a lébényiek soha nem voltak ellentétben a tépei felfogással.” !!!
  • „Baján a perzsa szövetség biztatására vonult be Pannonföldre és hatalmát Sirmiumon keresztül dél felé kiterjesztette. Hamarosan közös határa lett az avarok Égi Birodalmának a görögökkel.”
  • képaláírás: „a Nyék Törzs maradt meg az Avar Birodalom hátrahagyott bástyájaként. A kazárok ebben az időben teljes erejükkel a kereskedelemre vetették magukat. Adókból, vámokból és révpénzekből óriási vagyonra tettek szert. Fővárosukat Alkazárba helyezték át. Bakátot a türkök és a besenyők veszélyeztették. A Magyar Törzsszövetség ingadozása miatt Sarkel néven a görögökkel közösen felépítik Al-Bélát.”
  • „Mind Bizánc, mind Róma folytatta a szlávok megtérítését. A megsemmisített Ogur-Bolgár Birodalomból elmenekült Kuvrát bolgár fejedelem 635-ben fellázadt az avarok ellen. Felvette a bizánci hitet és önálló államot alapított. A szlávok belháborújában Alcezó bolgár vezér, a kutrigurok vezére fellázadt, de legyőzték. Bajor-földre menekült, s itt Dagobert bajor herceg letelepítette Linz tájékára, de később legyilkoltatta őket. A bizánci győzelem hatására Samó szlávjai 652 táján Karinthia, Stájerország és Alsó Marótföld térségében megalapítottak egy rövid életű szláv államot. De az avarok könnyen legyőzték a Róma biztatására alakult államot. Bizánc azonban annyira támogatta a szerb és a horvát bizánci kereszténységet, hogy önállósították magukat. Tehát igaza volt Alpárnak a Pécsi Nagyszalában, hogy kár volt a németek által kiüldözött szerbeket és horvátokat átengedni a Pannonföldön. Bizánc megszabadult az avarok közelségétől és 680-ban a kazárok elől menekülő bolgárokkal megalakították a bolgár államot, ami ellen az avar küldöttség tiltakozott Bizáncban. 678 után azonban többé már nem az avarok jelentkeztek az állami kapcsolatok folytatása végett Bizáncban.” !!!
  • „670 táján a magyarkai uruki-mani hívők is elhagyták az ogur-bolgár államszövetséget és a keleti avarok Égi-Birodalmában is többségbe kerültek. A polen-tavi központ is a legszívesebben már megszabadult volna az egyistenhívőktől, s ezért a nyugati, lébényi központ támogatására biztatta a magyarkaiakat. Így aztán a Bakátból elmenekült Béla törzs ifjúságának vezetésével és részben jugurosokkal a nyugati Égi-birodalom megsegítésére Lébény központ segítségére siettek. Az uruki-mani féle keresztény hitűek azonban a felbújtás ellen Róma és Bizánc kegyeit megnyerték és elállták az Encs-Kalágé és Ibos-Magyarhegy vonalát a nyugatról jövő támadások ellen. Ezzel a magyarkai felvonultatással bevonult a Magyarka-Káma uruki-mani szellem és kézműipar a nyugati avarok Égi-Birodalmába. Ez a megjelenés Bizánc és Róma hittérítését mérsékelte, és a pénz-arany éhséget is csillapította.”
  • „A legnagyobb uruki-mani hitű vándorlást Tudval magyarkai püspök idézte elő, aki 670-680 között a legnagyobb uruki-mani keresztény tömeget a lébény-győri területre irányította. Igaz, hogy ekkor is nagy mohamedán nyomás nehezedett a magyarkar uruki-mani püspökségre.”
    • „Ekkor Szavárd-Alpár-II. Csaba elrendelte a 700-as Nagyszala megtartását.”
  • Öregek Tanácsa – „A mindenkori fővezérnek a 24 Hun Törzsszövetség megalakulástól kezdve nagy segítségére volt az Öregek Tanácsa, melynek tagjai az elaggott fővezérek, fősámánok, tárkányfejedelmek, lovasfejedelmek és aranyasszonyok legrátermettebb egyénei közül kerültek ki. Ezek legszűkebb körét minden birodalomban a fővezér, a fősámán, a főtárkány, a lovasfejedelem és az aranyasszony, tehát az öt legfontosabb személy tette ki. Így a vezető személy soha sem egy személyben intézkedett, hanem az öt vezéregyéniség akaratát tolmácsolta. Az Öregek Tanácsa 25 főből állott, a döntéshozatal megkönnyítése érdekében mindig páratlan számban vettek részt a megbeszéléseken.”
  • „Az avarok feladták Boroszló, Igló és Albánság területét, ezek helyén jött létre Morvaország, Szlovénia, Horvátország és Szerbia, Új-Bulgária. Nagy Károly frank birodalma a szláv kereszténység közömbösítésével, Róma és Bizánc jóváhagyásával keleti irányba kezdett terjeszkedni.”
  • „765-ben a frankok megindították a karatán háborút. 776-ban elfoglalták a közös avar-longobárd birtokot, Isztriát és újra Karatánföld felé indultak. IV Csaba Tard kagán és az ifjú Bős Tudun követei 762-ben megjelentek a Szászföldön, a Lippspringben tartott birodalmi gyűlésen, ahol elismerték Isztria bekebelezését, de kifogásolták, hogy lázítják az Elbán túli szlávokat. A frankok elismerték a 680-as Encs folyó menti határvonalat, de kérték az avar-longobárdok Avarfába történő befogadását. A pápaság titokban arra kérte Nagy Károlyt, hogy Bős-Tudun országát tegye hűbéresévé, és ily módon pápai adófizetővé.”
  • Edemen-terv ” – Pannonhalma, Győr, Veszprém és Kanizsa vonalában minden terményt felperzseltek, így Nagy-Károly csúfos vereséggel fordult vissza
  • „Ugyanekkor történt meg a kasszuk kiirtása, melyet a római pápa szövetségesei, az arabok 792-ben a damaszkuszi emberirtással fejeztek be.” … „Edemen népe felkészülten várta a damaszkuszi menekülteket, fegyverkeztek.”
  • „A legnagyobb veszteséget az okozta, hogy Bős Tudun nagyon bízott a Krisztus utódaként tisztelt római pápában, pedig aligha tudja megvédeni az avarok Égi-Birodalmát a megvadított frankok ellen.” !!!
  • „Bős Tudun legidősebb lánya Mencsér volt, akit az eraviszkók vezére, Pilis vett feleségül. Mindenki csak Eraviszkónak hívta őt.”
    • „790-ben lovával együtt leesett az Atilla hegyről és szörnyethalt” – Atilla-hegy ???
    • „Ezután Mencsér Ajiló longobárd vezér felesége lett, aki a Kékhegynél áruló lett, majd ismét kérőként jelentkezett és Mencsér harmadszor is férjhez ment, bár ez ellen az első házasságából született fia, Zoltán tiltakozott” – Kékhegy ???
  • „A fentiekben leírt tanfejedelmi Arvisura a tárkányképzősök tananyagát példázza, mely az avarok Égi-Birodalmának belső meghasonlását tárgyalta. Karaka-kátát, mely a Tenisur vonalán terült el, Karakun-kátának is nevezték.”
arvisura/arvisura/288.txt · Utolsó módosítás: 2013.04.20 11:41 (külső szerkesztés)
Driven by DokuWiki Recent changes RSS feed Valid CSS Valid XHTML 1.0