290

Bodor „a nyomorék kasszu-úz lovas”
„Ordosz folyóvölgyében az úzok éltek Uza székhellyel”
- A Hangun folyó forrásától kezdve lefelé a nagy völgyben laktak a fehér hun törzsek: mordvinok, manysik, marik, suomák, észtek, lettek, komik, vepszék és vótok. Aztán egy kettős folyóvölgyben a hunok, majd az avarok és kabarok, a 12 fehér hun törzs. Ordosztól lefelé a Hangun völgyében az ordoszi úzok, kunok, jászok, törökök, mongolok, tatárok, zsuanok, csuvaszok, bolgárok, baskírok, ujgúrok és manzsuk helyezkedtek el, de ezen fekete hun törzsek szétrajzása már az első medvetoros években megkezdődött, a kinajok először szolidabb, majd hevesebbé vált zaklatásai miatt.„
- „A második évezredben az ajnó, jürcsik és agaba-féle népekkel való keveredés folytán Kalocsa fősámán, a táltosok, sámánok és bátok jelentései alapján a második ordoszi Nagyszalán a 24 Hun Törzsszövetséget két csoportra osztotta. A Hangun folyó forrásvidékétől lefelé és attól északra vándoroltak a fehér hun törzsek: a mordvinok, manysik, marik, suomák, észtek, lettek, komik, vepszék, vótok, hunok, avarok és kabarok, bár egyes családok az első évezredbeli lakhelyükön is maradtak, de csak nagycsaládokat, azaz fátriákat alkottak. Ordosztól lefelé, a Hangun völgyében nagyobb tömegben az úzok, kunok, jászok, törökök, mongolok, tatárok, zsuánok, csuvaszok, bolgárok, baskírok, ujgurok és manzsuk maradtak. Ezeket fekete-hunoknak nevezték, bár közülük a már előbb nyugat és észak felé vándorolt csoportok új lakhelyükön maradtak.”

A Magyar Törzsszövetség a Kazár Birodalomban: A 10 Nyíl (Onogur) Birodalom: Nyék Béla Jenő Kéri Gyula Keszi Megyer Kürt Gyarmat Tarján

„A kazahunok vezette Kazár Törzsszövetség megszabadulva az avaroktól meghódítja a birodalmat és az ugor népekkel, köztük a magyarokkal is szövetségre lép. Dél felől az arab világ veszélyezteti a kazár-szövetséget, ezért a magyarokat a Megyer Törzs vezetésével a kaukázusi Magyarkára telepítette.”
„Az 571-es ordoszi vérfürdő” ???
- „Ekkor az úz harcosok egy nagy csoportja elhagyta Ordoszt a kinajok fokozódó nyomása miatt, de a kézművesek még ott maradtak, csupán a nyergesek telepedtek át Magyarkára, mivel a lovastársadalom elhagyta Ordoszt.”
- „Magyarka mellett az Othegyen telepedtek meg, a melegvíz források mellett. Itt volt Velezd szállása, Joli-Tórem szentélye s körülöttük az úzok kertjei és gyümölcsfa-erdői. Az örmények kereskedői gyakran vásároltak itt gyümölcsöt és betegségük gyógyulását várva tőle meg-megfürödtek Velezd sámán gyógyvizében.”

„Születésemkor három Hun Birodalom létezett. Ordosz: besenyő-mongol, Káspivár: kazahun-kazár és Budavár-Győr: letűnő avar birodalom.”
„A fősámáni vetélkedőn 792-ben Edemen vette át a hatalmat, mint rangelső, s így a Megyer törzs sérthetetlen, kiemelt törzs lett. A kazárok úgy szervezték meg Káspivár, vagy ahogyan sokan mondják, Kazária védelmét, hogy a kabar, a magyari és magyar törzseket az arabokkal határos részre, azaz délre vonultatták fól. A 825-ös kazár vereség után Edemen a Megyer törzzsel kivándorolt Káspivár térségéből, mivel 792-ben, mint a fősámán törzsét az Arvisura törvények értelmében függetlenítették és nem voltak hajlandók többé a vesztes kazár fővezér parancsát követni. Ezért a Megyer törzzsel fokozatosan kivonultak a Kazár Birodalomból, de Edemen a fősámáni tisztséget továbbra is fenntartotta.”
„a fővezéri és fősámáni hadak 860-ban, a szuvári csatában megütköztek. Ebben a csatában Álmos fősámán csapatai győztek. A fiatal Árpádot követte a felesége révén örökölt Nyék törzs. A gyermek Árpád esküvője 858-ban volt, Nyék vezér azonban már 850-ben függetlenítette magát. A kazárok azzal akarták visszacsalogatni, hogy 850-től vele szedették az adókat Keveváron, de 858 után végleg kivált a Kazár Birodalom keretei közül. A szuvári győzelem hírére a harcosok menekülni kezdtek a kazárok kegyetlenségei elől. A határőr Lebéd vezérnek 864-ben nem volt más választása, mint követni a menekülő harcosait.”
„Edemen Kevevárig megalapította a szabad hun törzsek szálláshelyét. Fiát, az erélyes Ügyeket tette meg kazár mintára kagánnak és Asszorügyek néven új birodalmat létesített.”
„Az Avar és Kazár Birodalom közötti gyepűn, a Megyer törzs vezetésével új hatalom jelentkezett az avarok Égi-Birodalma területének szélén, amely kihasználta a 825-ös győzelmet a Kazár Birodalom fölött és a győztes arab világ menekültjeit magába fogadva vonzóerőt gyakorolt mind a Kazár, mind az Avar Birodalom menekültjeire. Amíg Ügyek kagán vagyonfelhalmozásra törekedett, addig Álmos abban látta a jövőt, hogy bő gyermekáldással lehet erős birodalmat létesíteni.”
Asszuporog fia, szőke Árpád
Zalán székihun fejedelem
Ménmarót bolgár fejedelem, aki Álmossal jó barátságot kötött még 880-ban.
„Ügyek kagán már Asszuporog fősámán vezetésével várat építtetett az Asszorügyek elnevezésű táborhegyen, a Tenisur folyó partján”
- „A Tenisur és Béga folyó között már a kazároktól teljesen független törzsek táboroztak. A Ten és Tenisur folyó között Teniz folyó elválasztásával Lebed és Ügyek fejedelmek lábasjószágait legeltették”
- „a kazároknak sehogyan sem tetszett, hogy Úgyek szálláshelyei után nem fizettek adó-tizedeket, csupán sámán-tizedet adtak Asszorügyek részére. Ezért a kazárok büntető hadjáratot indítottak, de 860-ban a Szuvári csatában Ügyek fia, Álmus horka tönkreverte a kazár haderőt. Ettől kezdve a Tenisen csapatostól úsztattak át a törzsszövetség harcosai.”
Álmus – a Gesta Hungarorumban is így szerepel
„Álmust 840-ben a nősülés elleni tiltakozása miatt Kevevárának felépítéséhez küldte Ügyek fejedelem. Azonban Kevevár kicsinek bizonyult, ezért a szuvári kovácsközpont építőivel még 3 várat építettek: Geréb , Csák és Ruda várát”
„Amikor 850-ben Nyék vezér önkényesen kilépett Kazáriából, Ügyek a sógorának, Nyék vezérnek engedte át építésre Kevevárát, mivel Bizonyka nővére, a gazdag Méhike lett a felesége, akinek a leghíresebb nyílhegykovácsai voltak s így Kevevára kovácsiparát is fellendítették. Közel 10 évig Nyék vezér szedte be a kazárok helyett az adókat. Majd Asbót és Dér tarjánok érkeztek meg az Ural-kovácsközpontból és megkezdték az újfajta kardok készítését. Ennek kiépítése után Nyék Győr várába költözött és a kazárok elleni védelemre rendezkedett be.”
„Szőke Árpád tárkány végzi az igen jó lovas és ügyes kezű, kovács mesterségre hajlamos kis Árpád nevelését”

„Ekkor Árpád már a Nyék törzs vezére volt, mivel Nyék vezér leányát vette feleségül, a szépséges Abacilt, akitől 4 fia: Laád, Tarhos, Üllő és Jutas született. Abacil a 888-as évi járványos megbetegedésben elhunyt, mivel Jutas születése óta folyton betegeskedett és szervezete nem tudott megbirkózni a járvánnyal.” !!!
„Verecke kabar fejedelem követeket küldött Kassáról, akik elmondták, hogy 891 őszén a morva papok hódításra buzdítják a szláv népeket. Az agg Tétény fejedelemmel együtt felkérik a magyari féle népek szövetségét, hogy foglalják el a Jász-síkságot, így a szlávok nagy nyomása alól felszabadulhatnak.”
„Ekkor Álmus összehívatta az Öregek Tanácsát és a Vezérek Tanácsát Asszorügyekvárhelyre, ahol a Nyék, Megyer, Gyarmat, Tarján és Jenő magyari törzsek, a Kéri és Keszi magyarok törzse, a Kürt-féle tiszta kabar törzs és a kovácsok Tárkány törzse, a kunmagyari Ogúz törzs vállalta, hogy elfoglalja Atilla örökségét.”
„Batur és Gandás kasszu törzse azonban inkább Káspivár felé húzódott a besenyő nyomás elől”
„Árpád feleségül vette Eperjest, Verecke kabar fejedelem egyetlen leányát” – „Ennek hírére Árpád volt sógornője, Illmérke a Gyarmat törzs felével lemondta a honfoglalást és Oleggel Keveváron maradt”

„Asszuporog a görögök építette Vásárhelyen még 836-ban az arab kereskedőktől egy magyarok nyelvén beszélő kislányt vett meg Embavér gondozása céljából. Az éneklő kislány semmit sem tudott magáról, csupán annyit, hogy Enéhnek hívják. Mivel az elaggott Embavér 846-ban meghalt, a kis Enéh a rimalányok gondozásába került. 840-ben már részt vett a rimalány-képzésben és ekkor arab kereskedőcsoportok elmondották, hogy a Van-tó környékéről, Madaj fejedelemtől elrabolták a leányait és pénzéhes kalmárok értékesítették őket.”
- „Amikor Árpád főtárkány Bizáncból hazaérkezett, újból átvette a fejedelem gyermekeinek nevelését. Tudomásomra hozta, hogy egy igen eszes rabnő szavai után Enéh anyja 40 éve keresi elrabolt gyermekeit és most Korinthosban él, egy gazdag görög kereskedő özvegyeként. Minden pénzét és vagyonát arra áldozza fel, hogy egy gyermekét legalább megtalálja. Görög módra sorsot húztunk, mert a szép Enéhnek feleségnek kellett lennie, de csak 1 évig, mielőtt anyja megérkezik.” ??? !!!
- „A Káspivári menekültek felismerték a Van-tó melléki Madaj fejedelem-asszonyt, akit gazdagsága miatt az Oguz-törzs fejedelmükké választott, mivel az arabok a fejedelmi családot kiirtották”
„Kendice fia, Szeret volt Madaj asszonynak a legkedvesebb unokája, aki 890-ben már 21 éves, jó harcos volt”
„Kusaly politikai és letelepedési tervet készített, addig a két Árpád felvonulási és zsablya , azaz legeltetési tervet dolgozott ki”
„Az avar uralom alatt a Jász-síkságon átvonult szlávok horvát és szlovén törzse a római pápa, a szerbek Bizánc befolyása alá kerültek. Egyes papok mohón vetették magukat Ciril és Metód vezetésével a bolgár törzsekre és keresztény hitre térítették. Ez Bizánc legfontosabb politikai manővere volt, hogy a kereszténység leple alatt az ellenséges törzseket járomba hajtsa. Tűzzel, vassal irtották a bolgár sámánok rovásos tanait. Eleinte a bolgárok ellenálltak, de amikor a Dunától délre lakó oláhokat a görög papok keresztény hitre térítették, nem tudtak tovább ellenállni, hanem a szerb papság hatására lassan kezdtek elszlávosodni.”
- „A Dunától északra lakó bolgár törzsek azonban megmaradtak az eredeti nyelvükön és a csuvasz, valamint Dulbega törzs tagjai a rokonlátogatások alkalmával még megértették az új magyari törzsek nyelvét. Örömmel fogadták a segítségüket a keresztény szláv papság nyomása ellen őseik hitének megmentéséhez. Tétény kazahun, Verecke kabar, Zalán székihun és Ménmarót bolgár fejedelem a 880-as és a 890-es években is küldött 1-1 sámántanulót. A szörényvári Becse-Garda besenyő vezér csak 880-ban küldte el Bessur nevű fiát. Az újabb sámánképzés előtt törzse felével keresztény hitre tért Bizánc befolyására, míg a törzs másik fele a hegyekbe vonult és a szuvári besenyőkkel felvették a kapcsolatot.”

„A Nyék törzs vezéri teendőit ekkor Árpád első fiának, Laád vezérnek engedte át, aki a sámánképzésen a Levente nevet nyerte el”
„A Gyarmat törzs szintén csak fél tyumennel vett részt, mert Előd 875-ben elesett és fél tyumenjét feleségére Illmérkére hagyta, aki mint özvegyasszony Oleg vikinghez ment feleségül, mert a kevevári öldöklés miatt nem tudta másként megmenteni a szép vikinget. Mikor nővére, Abacil meghalt, Olegnek szabad utat akart biztosítani, hogy Árpádhoz feleségül mehessen, de Árpád kérésére az Öregek Tanácsa ehhez nem járult hozzá, mivel Illmérkének ekkor már egy fia megszületett, aki az Igor nevet kapta, és Árpád nem akart 3 féle gyermeket. Ezért Gyarmat fél törzse összekötőként Kevevárban maradt.”

„A Jenő törzset Álmos a Duna jobb oldalára irányította. Ezt a csoportot fél tyumen lovassal Szklérosz Nikétász görög császári megbízott hajókkal szállította a Dunán át, hogy aratáskor Simeon cárt megtámadják, nehogy a második honfoglalásba beleszóljon. Azonban hiábavaló volt 893-ig Szőke Árpád és Madaj-asszony minden jóakarata, Bizánc hirtelen békét kötött Simeon cárral és Tas vezért a Dunának szorították.”
„A kunmagyari Ogúz törzs Barkó hadnagy vezetésével már az úz völgyében járt, a Tarján törzs mélyen bent a tömösi szorosban, amikor az átmentett, Duna bal oldalán lévő Jenő és Nyék törzsnek kellett volna a vöröstoronyi szoroson átvonulni. A Szörényvárból kiüldözött besenyők Simeon titkos biztatására a Tömös alatti síkon a magára hagyott kocsitábort feldúlták és kifosztották. Közben ugyanaz a görög hajóhad, amelyik a Jenő törzset átvitte a bolgár partra, most a bolgárokat áthozta a Duna bal oldalára és a Nyék, valamint a Jenő törzset üldözőbe vették. Álmus, aki a Tarján törzs közepén már Gyulafehérvár felé ment, az Ogúz törzset szólította fel a menekülő szekértábor védelmére. Ekkor Barkó a veszélyeztetett kocsitábort a tömösi szorosba mentette és az üldöző bolgárokat a szoros elején megverte, mire azok a zsákmánnyal visszavonuló besenyőkkel üldözőbe vették Levente és Tas összekeveredett lovasságát. Ezért a vöröstoronyi szoros felé már nem tudtak menni, hanem Szörényvár felé vonultak a bolgárok és a besenyők kétoldali zaklatása mellett.”

„Az ellenség okozta nagy vágtában én is balesetet szenvedtem és most itt a bolgár tyumenbeli Galádon várom, hogy aggkoromban az Égiek Birodalmába költözhessem. Boldog vagyok, hogy megérkeztem az őseim által megálmodott és Atilla-Baján honfoglalásával szentté avatott Harmadik Arvisura-Birodalomba.” !!!
- „Rovásaimat - a látókővel - Pam sámánra bíztam, hogy azt a meggyilkolt Álmos helyett Gyula fősámán és Nagybodor rovósámánok kezeibe adja. Harcosaimat Barkó tárkánynak adom, mivel gyermekeim hiányában ő áll hozzám - mint sámán-tárkány - legközelebb. Ezért vasgyártó legényeim kötelesek Barkó tárkányt követni!” !!!

„Az almavirágzás ünnepéről érkező kabar harcosok panaszt emeltek Álmos ellen, aki minden tisztségéről lemondott. Mivel Gyula hajnal-hasadtáig sem tudott fejedelmi apja ellen ítéletet hozni, a régi kabar harcosok az Arvisura törvényekre hivatkozva elrabolták. Utána váltott lovaglással kabar földre vitték és ott a régi kabar sámánok halálra ítélték. Mire harmadszor kelt fel a Napasszony, a veszteséget szenvedett kabar törzsek Álmost - saját kérésére - kivégezték. Bűnüket úgy leplezték, hogy titokban, hason fekvő állapotban temették el a sámánfejedelmet, nehogy az Égi-Atya előtt panaszt emelhessen. Verecke fejedelemnek megjelölték a helyet, aki Abaújváron kegyhelynek nyilvánította Zemplén sámán sírját.”
„Tárkány-fejedelem jelentésében megállapította, hogy az apróbb kabar lovak számát tekintve nem volt veszteség. Jól bírták a telet, míg a vontatásra alkalmas, nagyobb testű ordoszi lovak kevésbé bírták a hideget. Káspivár és Szkíta-Magyarország arab keveredésű lovai sem a telet, sem a vontatást nem bírták, nagy számban pusztulták el, pedig Álmos ezzel az új, kitenyésztett lófajtával akart büszkélkedni.”
„Opos-Úr, aki 720-tól 758-ig uralkodott, Jenő és Megyer fiát az arabus hódítókkal szemben elvesztette, de Csaba, a harmadik fiú 758-792 között uralkodott. Aracsilla khorezmi fejedelmi lányt vette feleségül a menekült szamarkandi uralkodóház minden gazdagságával együtt. 3 fia volt: Edemen, Ond és Ellák”
„Edemen, aki Csaba után 792-838 között uralkodott, kiszakadt a vesztes kazár szövetségből és a dúsgazdag Embavér khorezmi menekült fejedelmi lányt veszi feleségül. Embavér, akinek Ügyek nevű fia és két leánya volt, 846-ban halt meg és menyének Onedbeila kazár-kagán leányát választotta. Mivel két gyermekét nem bírta kihordani, már aggódtak, hogy magvuk szakad, végül 3. gyermekként 820. medvetorán kikönyörögték az Égiektől egy fiú gyermek születését. Sajnos Emese a gyermekszülés után meghalt, de Álmos életben maradt” !!!
- „Ügyek 2. felesége, Bizonyka”
- „Bizonyka nem volt hajlandó a gazdagságát szétprédálni Méhike húgával együtt, aki Nyék vezérnek csak egy leány gyermeket szült, Abacil fejedelmi leánykát, a Csaba ág leszármazottját”