292A

„A 900-as Honfoglalási Nagyszala. A kabarok honfoglalása”

  • „Etilközben eldöntötte a hét Magyar Törzsszövetségi, egy tiszta kabar, egy kunmagyari és az egy kasszukkal kevert kabar törzs, hogy elfoglalják Atilla örökségét”
    • „az eddigi, nyugatra irányuló kalandozók maradványai, majd a Pannon, Atilla, Baján és Kéri fővezér honfoglalóiból többségükben a sámán-számán Égi-Birodalmi hiten lévő őslakosok voltak többségben. Ezért a Magyar Törzsszövetség inkább lehagyta területfenntartóként a Béla törzset, hogy a csatlakozó három törzzsel (sámáni ogurd törzsek) többségben legyenek”
  • Árpád „középső bátyja, Gyula, a törzsszövetségben a horka, azaz a legfelsőbb bíró szerepét töltötte be”
  • „Árpád sikereit hallva, Álmos Kurszán néven átadta Kusalynak a fősámáni tisztséget, Gyulának pedig a kenéz beosztást a horka teendői mellé. Mindkettőjüknek megvolt a nyolc gyermeke.” !!!
  • „Árpád egy év alatt végrehajtotta a Jászvásári-Nagyszala ötéves tervét.”
  • „Ilyen esemény volt az is, mikor Matyó győzelmet aratott a kinajok felett. Ekkor kezdtek visszahúzódni a hun törzsekből kiszakadt törzsek. A jürcsik, a korja, a csukcs, a jakut, a lapp és a szamojéd-nyenyec törzsek visszatértek a hun birodalomba. Velük együtt 30-ra emelkedett a törzsek száma. Később azonban a Matyó halála utáni századokban ezek a kis törzsek a kinajok nyomására visszatértek eredeti törzseikhez. Mikor a kinajok megölették a széki-hun Csücsit, azok elhagyták Tola hitszegése alkalmával kapott hazájukat és a turgai kapuba vándoroltak. Innen azután Atilla vezetésével Budavár hun birodalmába mentek tovább. Három töményük azóta is ott él Pozsony, Szöged és Hargita-hegyének térségében.” – Csücsi – másutt Csécsi
  • „Igen érdekes a hun törzsekből kiszakadt kazahunok története is. Mikor Aladárral a Volga mellé vándoroltak, egyfolytában torzsalkodtak az avarokkal. Az Avar Birodalom megalakításakor nem jöttek Budavár térségébe, hanem az avarok legelőterületét elfoglalva hozzájárultak a Kazár Birodalom megalapításához. Ennek megszűnése után is kazahun fóldön maradtak, még Bakát nagy földrengése után sem hagyták el ezt a területet, hanem beolvadtak a környező népek tengerébe. Egy részük kazahhá vált, más részük mindenütt katonai szolgálatot vállalt és kozák néven kenyéradóikhoz házasodtak be és az összes lovaikat vitték magukkal. Kisebb részük pedig a Jász-síkságra vándorolt a fekete-hun törzsekhez, így a kunokhoz, a jászokhoz és ritkább esetben az úzokhoz csatlakozott.”
  • „A Kazár Birodalomban, 735-ben fősámáni vonalon a Megyer Törzs vezére, Opos ragadta magához a hatalmat, aki a fő tanácskozás után a magyariak, a kabarok és a magyarok törzseit a kazahun határvonalon helyeztette el. Az avarokkal folytatott tárgyalások során az ellenségeskedések megszüntetése céljából sikerült megvalósítani az Arvisura törvények gyepű-elvét.”
  • Árpád harmadik gyermeke Ilona ősanya napján megszületett
  • „Tétény eddig mindig csak Kurszánnal tárgyalt a sámánifjak látogatása alkalmával és nagyon megijedt a csillogó fegyverzettel felvonuló Megyer törzs harcosaitól. A korábbi megegyezés szerint a Várhegy másik oldalán jelölték ki a magyariak szálláshelyét, de erről Árpád semmit sem tudott. Ugyanis Bakócék, ragaszkodva Avarbástyához, mint avar őslakosok, nem adták meg a kegyhely-elfoglalási engedélyt.”
    • „Árpád holdtöltéig várt Kurtán fejedelemre, majd fehér lovat áldoztatott a Tóremeknek. Utána az összes Téténynek szánt ajándékait szétosztotta harcosai között, összes lábasjószágait levágatta, összes boroshordóit csapra verette és három napig szólt a dal.
      Kérte Ruda-Tóremet: „Legyen az új székhely a víg kedélyű harcosok Örök-Városa, akik még a megalázásokat is dallal köszöntik!”
      Utána a Megyer törzset a hegy alatti síkságra telepítette a Duna mindkét oldalán, míg a kabar kovácsokat a Csepel alatti suoma-szállás közelébe vezényelte, hogy Zsolt-Solt községnél várják meg Kurtánt, de meghagyta, hogy a halászgató suomákkal össze ne vesszenek!”
  • szlávok királya, fehér ló
    • „a kabar fejedelem engedélyezte Zsámbok vitéz és a szép Zelenka királyleány házasságát”
    • „A régi telepes Zsámbok vitéz jól beszélte a szlávok nyelvét, megnyerte az anyósa tetszését, aki a megkötött béke fölötti örömében Zsámbok vitézt a szlávok királyává választotta. Zsámbok vitéz kabar testőrei a királyi székhely melletti réten selyemmel bélelt kamlikban éltek. Ezt a helyet még most is Zsámbokrétnek hívják. Zsámbok vitéz itt halt meg 70 éves korában. Ott temették el az útmenti fűzfánál. Ezt a sámántörvények szerint kegyhellyé nyilvánította a kabaroknak az Öregek Tanácsa.”
    • „Fiai közül Zsár lett a kabarok duru-sámánja, aki a szövetség keretében a kabarokat képviselte” – szövetségi-sámán
    • „Kubin fia pedig húszéves korában uruki keresztény hitre tért, és boksa, azaz tudós papként Selmeczen vezette a kabarok sámánképzését.”
  • Árpád „az etilközi magyarvész miatt asszony nélkül maradt kabar harcosokat házasságra szólította fel” ???
  • Az avar kincsek „az avar származású Fekete Arnó sóvári püspök jegyzéke szerint Tarcsatár, Kalágé, Göröc és Győr fóldvárainak avar kincsei milyen vallási intézményeknél, mely metropolita városokban lettek elhelyezve”
  • „Szered révén sok pannon kincs visszakerült, mivel az avar-uruki egyházak tagjai a kabarok mellé álltak” → Szeret ???
  • „Az élelmezési helyzet kiegyensúlyozása érdekében Árpád a morvamezei csata után ács és kőfaragó hadifoglyokat küldött Budára, hogy építsék fel a Várhegy északi oldalán Etil-város fölött Kurtán-várát.
    Sajnos az új várat Kurtán fejedelem nem sokáig élvezhette, mert a megerőltető munka és a megfázásból eredő betegsége az egészségét annyira aláásta, hogy a honfoglalás negyedik évében meghalt. Holttestét Kurtánvár kegyhelyén temették el.”
  • Galga „másodszor a Tura vidéki manysik leányai közül választott feleséget. Az anyósával azonban rossz viszonyba került vagyoni dolgok miatt, ezért Árpád engedélyével visszaköltözött a Káma folyó mellé, ahol akkor a Béla törzs uralkodott. Hazánkban még a búcsúzás szertartását sem a Galga mentén tartotta, hanem Kapuváron, amely Árpádnak is legkedvesebb helye volt, mivel a sík mezőn felépített vára a Magyar Törzsszövetség élni akarását jelképezte. Ezért sokáig Avar-kapu és Árpádvára volt a neve.”
    • „a Galga Arvisuráját a manysi-földre, a Mort folyó mellé szállították, Galga kegyhelyére. Viszont másolatot készített róla Gyűrűfű szécssámán, Madaj asszony és most Eperjes rovósámánja.”
  • „Pam, a Nyék törzsbeli beavatott sámán”
arvisura/arvisura/292a.txt · Utolsó módosítás: 2013.04.27 07:17 (külső szerkesztés)
Driven by DokuWiki Recent changes RSS feed Valid CSS Valid XHTML 1.0