297E

Az „ősmagyar Uruki-mani hit”-ről

  • Kijev – „A kevevári Szent-Illés székesegyházban azért őrizték meg Avaria okmányait, hogy a mindenkori új salzburgi érsek irodájának rendezése közben nehogy az elégetés szokása alá kerüljenek. Ezért az okmányok másolás alá vétettek. A másolatokat a kun és besenyő harcosok kíséretében Gelyza nagyfejedelem kívánságára Magyarkára, Turfánba és Budavárra vitték a Beavatott Központba, ahol azokat letétbe helyezték.”
  • „az uruki-mani püspökség, amelyet Bizánc is nyilvántartott, 430 év után kettévált. Urukban és Tuspánban működött uruki-mani püspökség. Amikor Uruk város népe 226-ban szembefordult a párthus Garé-isten hívőkkel, Káld pateszi megalapította a „Mennyei Birodalmat” és az új birodalom királya Káld lett.”
  • „A magyarkai fejedelem örömmel fogadta a nyugatiak lovas küldöttségét, ahol a templom ládájában az alant felsorolt feljegyzéseket találta:”
    • „A 181-200 között megalakult Magyar Törzsszövetség keretén belül egy törzs a magyari, azaz badzsirt-magyar elnevezést kapta. Ezek voltak az onogur, azaz fehér magyarok, akik a 8-as szaporodási elv alapján állottak. A hódítók elől a hegyekbe húzódott magyarok, az ún. szavárd-magyarok voltak, akiket a 24 Hun Törzsszövetség népei fehér magyaroknak hívtak. A Béla és Gyula törzsből visszamaradtak és a 8 törzs öregjei lettek a mindenki által madzsaroknak nevezett Kuma-Magyarország törzsei, akiket fekete-magyaroknak neveztek. Erre a törzsszövetségre mondták: „Se nem szőke, se nem barna, az igazi magyar fajta!” A Kazár Birodalom védelmére a Magyar Törzsszövetségből Magyarka vonalába vezényelték a harcosokat. A kabarok az Emba-Ural-Altáj térségében éltek, akiket a környező rokonnépek ”Kerel „ néven emlegettek. A szabiros uruki-mani papi törzs a Nyék volt, akik a védett, Deszna melletti részben, a Győr elnevezésű helyen és az Avar-Birodalom legészakabbi részében éltek, de a pateszi, pap, sámán és bátképzési egyházi rendjükkel behálózták az Avar-Birodalmat.”
    • „A Nyék Törzs beavatottjainak a vezetése mellett a Magyar Törzsszövetség fennmaradását elősegítette. Nyék papjai váltig hirdették, hogy a magyarság nem népet jelent, hanem vallást, az Egyistent hívő ősmagyar vallást. A Van-istenhívők tábora az érdeknélküli szeretetet hirdette, amely nem volt ellentétben a názáreti Jézus tanításával, akinek későbbi követői hódító és erőszak-egyházzá váltak. Tűzzel-vassal terjesztették a pápai tizedeket vállaló Róma-Bizánc irányítású keresztény vallást. Turu-Domonkost is ez a szervezet irányította.” !!!
    • Tíz-nyíl szövetség – „Kéri, Keszi, Kürt, Gyarmat és a Magyar, Jenő, Béla, Tarján, Gyula magyari törzsek a Nyék törzs vezetésével (Tíz-nyíl szövetség) mint harci alakulat védte meg a Kazár-Birodalmat”
  • „Minden törzsnek megvolt a nyári és téli szálláshelye. Az erőszakos hittérítés elől a hegyekbe menekültek, bár az uruki-mani vallás sem az iszlámmal, sem a buddhizmussal, sőt a samanizmussal sem volt ellentétben.” !!!
  • „Az iszlám hódításával szokásba jött a külön Istenháza és külön torony, amelyből a százados és városi településeken az imára szóló időt hirdették. Istentiszteleteiket sok esetben a vendégek vallása határozta meg. Ugyanis az uruki-mani vallásnak volt egy tanítása, hogy az Istenek nem a kőből épített templomokban laknak, hanem az emberi szívekben és a Nagy-Természetben.” !!!
  • Turfánban „az uruki-mani hit még mindig államvallásnak számított. Amíg a vallási egyeduralmuk megvolt, számos kolostort és szenthelyeket építettek ki. Az ujguroknak eddig ezen vallás volt a legkedveltebb, mivel az érdeknélküli vallás keretében a lelkek felszabadultak. Kényszer alkalmazása nélkül ezen vallás hirdette és valósította meg először a halálos ítéletek eltörlését. Az uruki-mani Szentkönyvben, az uruki-mani Bibliában engedélyezték megörökíteni azon csillagvizsgálati tudomány meghatározást, hogy a beavatottak szerint a Vízöntő Világhónapjában megszűnnek az embertelen tömegmészárlások és a Világbéke az Égiekhez hasonlóan valóra válik.”
  • Ordoszban „A kunok 3. törzse, a besenyők vették át a hatalmat”
  • „550-560 között megszűnt az avarok elsődleges hatalma és Bumin-Istemi vezetésével a törökök harmadik törzse, a türkök vették át a hatalmat. Később keleti és nyugati türk birodalomra osztották fel a területüket Ordosz és Etilvár között. Törzsi egyenetlenség miatt 630-ban a kinajok megdöntötték a Keleti Türk Birodalmat és csak 680-ban szabadultak fel Elteris kagán és Tonjokuk hadvezér vezetésével a leigázásból. Elteris 690-ben meghalt és fia, Bilge kagán uralkodott tovább. Ekkor a türk birodalom fénykorát élte és Belizár az avarokkal felvette a kapcsolatot Maróca beavatott által.”
    • „Tonjokuk emlékoszlopát a Tola partján Kül-Tegin és Bilge kagán Él-Isten rovással állította fel”
    • „Égi-eredetű, türk rovás”
  • Tenisur, azaz a görögök nyelvén a Birosténes , azaz Boristhénes
  • „Az ujgúrok a szogdok által továbbfejlesztett, Atilla-kori rovásokat továbbfejlesztve adták át a türköknek, majd az ujgúrok ezeknek az alapján szerkesztették meg az ujgúr tárkány-rovásokból az ujgúrok rovását. A Szent-Könyveket és az Uruki-mani Bibliát minden esetben a 24 Hun Törzsszövetség fősámáni rovásaival örökítették meg. Utána Belső Ázsiában a nyugati türk rovást Bakát vezetőképzése terjesztette. Még Talasz térségében is rovással fektették le a beavatottak gondolataikat, s azzal emléket hagytak a Türk és Kazár Birodalom létezéséről.”
  • „A nesztoriánus keresztények közvetítésével az uruki-mani Szeretetegyház átvette Ujgúrföldön a szellemi vezetést. Az elesettek Turfán javaslatára kis kolostorokat építettek, ezzel megerősítették az érdeknélküli Szeretet vallását. Még a nemtelenek is fanatikus hívőkké lettek. Ezzel egy darabig ellen tudtak állni a buddhizmus és az iszlám szellemi nyomásának. Ezt nagyban elősegítette az Ordosz és Bugát szellemi és arany kincse, amíg az erőszakos vallások menekülésre nem kényszerítették őket.” !!!
  • Turu „töbeti (Tibet) kolostorokban a Sárga, Piros és Deszant könyvekkel foglalkozott” !!!
  • „Harapiban az Úr és Ménes birodalmából kisugárzott ismeretek alapján íródott Harapi Szent-könyveket olvasta. Innen a szaszanida-birodalmi hagyományokat vette figyelembe, majd Susa városába ért. Itt Madaj aranyasszony rovásai alapján figyelte meg a várható lehetőségeket. Utána Urukban telepedett meg, miközben kísérete hitbuzgó Mohamed hívekké vedlett át”
  • „Az uruki kutatások azt mutatták, hogy a pateszik uralma alatt mindenki dolgozott és még a legmagasabb rangú pateszinek is volt egy családra elegendő fóldje, amit templomi szolgák alkalmazása és segítsége nélkül a családban meg tudott művelni. Amikor a lugalok vették át a hatalmat, még Gudea is napjában 4 pergőnyi időt a földjén dolgozott és csak 4 pergő ideig intézte az uralkodói teendőket. Abban az időben, amikor az időjárás melegebbre fordultakor a kiszáradt tér népei éhség-rohamokat intéztek Uruk birodalma ellen, előbb csak kis beosztásban éltek, majd az éhező, de dolgot nem szerető népség átvette a hatalmat. Utána mindenki csak dologtalanul, jól élni akart.” !!!
  • „a szumír lakosság dolgozó része sok esetben nem volt megelégedve a pateszik és lugalok hatalmaskodásaival, az éhező sémiket sorstársaknak tekintették. Eleinte szívvel-lélekkel dolgoztak a közösség jólétéért és a csatornákat is hűségesen gondozták, tisztítgatták. Azonban amikor újabbnál újabb uralkodók érkeztek, akik a munkát se nem értették, se nem szerették, hanem csak az őslakosokat kezdték kizsákmányolni, lassanként észak felé kezdtek vándorolni a saka-szkíta települések felé”
    • „Ugyanis amíg maga a pateszi és a Lugal családja is megtermelte mind a maga, mind családja részére az élelmezésük alapvető tartalékát, nem volt semmi baj. Midőn az élősdi réteg folyton nőtt és mindenki inkább a megtermelt javakat csak értékesíteni akarta, a jómódban élő őstermelők inkább vállalták a hosszú vándorutat, csak jólétben és bőségben éljenek. Így aztán a városok elnéptelenedtek, a csatornák eliszaposodtak, mivel az iszlám hívei csak lassan dolgozgatva imádkozni és másnak a munkájából igen jól akartak élni, de dolgozni nem. Mindent belepett a por és a gaz.”
  • Bakdatban – Bagdad
  • „A lovas kíséret tagjait láncszerűen adták tovább és minden új településre a vendéglátó egyházközség küldöttsége kísérte. Ebben nagy segítségükre volt a beavatottak tábora, egyházi hovatartozás és nemzetségi származástól függetlenül. Ebben az óm jelzéses hírszerzés nagyban közreműködött.”
  • az uruki-mani keresztények hitvallása minden időben az élet lehetőségét hirdeti az érdeknélküli szeretet vallásban
  • „Béla irattáros kanonok, akinek a latin nevét csak mosolyogva ejtették ki búcsúzáskor Turu-Domonkosnak” – valószínűleg a latin neve magyarul furcsán hangozhatott
  • Turu „az uruki-mani keresztényektől megkapta a fejedelemmé avatási, Gilgames uralkodói korona megmaradt koronázási abroncsát a beszélő kövek sokaságával”
  • 990 tavasza – „almafavirágzás ünnepén Gézát a Turfánból hozott Gilgames koronával az uruki-mani szertartás szerint uralkodóvá és a Jász-síkság nagyfejedelmévé koronázták. Ezzel az uruki-mani gondolatkörrel Géza nyugat-európai értelemben keresztény uralkodóvá vált”
  • „az ünnepségek István vértanú napjáig tartottak. Ekkor Domonkos püspök Gézát keresztény uralkodóvá kente az uruki-mani püspökségből és a jeruzsálemi Olajfák hegyéről hozott szent olajjal. Ünnepi szertartásnak számított még azon Gilgames korabeli szokás is, hogy az ünnepségek alatt a 72 megye és bánságok területéről egy-egy vékányi termőfóldet hoztak és az esztergomi székesegyház előtt koronázási dombot raktak. Gézának Atilla kardjával a világ 4 égtája felé kellett suhintania az országa védelmére tett esküje értelmében. Utána gilgamesi szokások szerint ezen 72 véka termőfóldet 72 újabb fejedelmi ifjú egy kertecskébe hordta, amely területet Gézának kellett minden évben megművelnie, hogy a népét termékeny munkára serkentse. Géza nevéről, István kertjének nevezték” !!!
arvisura/arvisura/297e.txt · Utolsó módosítás: 2013.05.05 07:54 (külső szerkesztés)
Driven by DokuWiki Recent changes RSS feed Valid CSS Valid XHTML 1.0