310A

„Királyleány szerelme”

(Szent Margitról)

  • „Aranyasszony-szigetét a tatárjárás után Nyulak szigetének kezdték nevezni, mivel a kézművesek az építkezési felvonulási házikóik mellett nyulakat kezdtek Lam-birodalombeli szokásaik szerint tenyészteni és azok karámjaikból kiszökve nagyon elszaporodtak. Amikor viszont a Domonkos-rendi apácakolostort felépítették, azt Máriának felszentelték. Ettől az időtől kezdve az Aranyasszony szigetét a premontreiek Szűz Mária szigetének nevezték el. Régebben a királyi lakot mindig az Aranyasszonyok-lakának nevezték.”
  • „A Veglia szigetén született kis Margitot az Istennek tetsző szolgálatra ajánlva, már 4 éves korában beadták a Veszprémi Aranyasszony királynői kolostorába. Eleinte Homoródka gondoskodott neveléséről.”
  • „Atilla városa az István király által alapított székesegyházzal együtt elpusztult a nagy tűzvészben. Béla király 1249-ben végleg Budavárába költözött. Pest városát ekkor izmaelita kereskedők, Lam herceg kézműves népe és német polgárok lakták.”
    • „Lam herceg kézműves népe” – palócok
  • „A magyarkai gyorsszekér járaton megérkeztek a menyasszony hozzátartozói, akik között, mint utólag kiderült Csadaj fia, Mocsi és Büri, Csadaj unokájának vezetésével több unokája is részt vett. A magyarkai fejedelem udvarában tűrhetően megtanul tak magyarul beszélni, énekelni és táncolni. Kálmán herceg fiát, Csepely tárkányvezért, Möngge nagykán elismerte a Gilgames-ház tagjaként, ezért képviseltette magát Mocsi és Büri hercegekkel és a kis hercegekkel, akik közül egy bogárfekete szemű, nagyon szép ifjú herceget ültettek a kis Margit mellé. A fejedelmi esküvő nagyon tetszett a kis Margitnak, már a templomi fényes szertartás is, ilyen lakomán még soha nem vett részt. Mivel a 15 éves hercegecskének nagyon furcsa neve volt, Margit elnevezte táncosát Bogárkának, míg a fiú Margitot Tündérkének. Sok felköszöntő és étel vers után megszólalt Lam hercegék „Purdé-Murgé” bandájának táncra való felhívása. Margit először vonakodott ezen részt venni, de Homoródka és István bátyja kérésére a többi fejedelmi ifjak társaságában táncra kerekedett. Eleinte kissé zavartan ment, de aztán Bogárka szeme állandó bátorítása mellett mindinkább belejött. Sőt a budavári ifjak pajkossága miatt megkóstolták a misebornak elnevezett Tokaji bort is„
  • Margit „Csadaj egyik unokájának ígérte a kezét és máshoz nem hajlandó férjhez menni, mert Ottokár és a másik kérője is nagyon szőrös kezűek és ő csak Ujgurföld királynéja akar lenni!”
  • „Csadáj unokája, Ujgurföld fejedelme érezte Margit nagy szerelmét, meglátogatta Istvánt Erdélyben, aki az egyik testvértalálkozóra magával vitte az Aranyasszony szigetére és beszélgetést kérve a két hű szerelmes találkozott egymással. Bogárka meg akarta szöktetni Tündérkéjét, de Margit azt mondta:
    - Téged jobban szeretlek Bogárka az életemnél, de a szüleim még születésem előtt felajánlottak az „Isten gyermekének”, ezért én egész életemben csak neki szolgálhatok. Több kérőt elutasítottam már, mert Ungika aranyasszony többszöri sürgetésére sem voltak a szüleim hajlandók hozzád feleségül adni. Az én tízéves koromban tett ígéretem örökre szólt és csak téged tartalak egyedüli férjemnek, aki csak egyszer csókolta meg a kis Tündérkéjének a kezét. A mi szerelmünk a sírig fog tartani. Segítsen meg az Égi-Atya bennünket. Segítse meg az én kis Bogárkámat! - Ekkor Margit sírva borult a vőlegénye karjába és István bátyjával együtt mindhárman zokogtak.”
  • „István nagyon okosan megszervezte a női ruhába öltözött Csingisz kán utód látogatását Margitnál, aki örök búcsút mondott az Égiek leányának, és szerelmétől méltóképpen elbúcsúzott.”
  • „Bizonyára másként alakult volna a Csák-nembéliek szerint az ország helyzete, ha IV Béla makacsságában nem Anna leányát és Mária királynét létesítette volna előnyben, hanem azt a leányát, akire az állhatatossága miatt annyira tudott haragudni, akit még a szentnek kijáró ravatalon sem volt képes megnézni és neki búcsút mondani. Pedig Margit és az őt mélyen gyászoló István királyfi a békére esküdött fel, valamint a Gilgames eredetű királyi házuk folyamatossá tételére. Margitot lelkesítette azon tudat, hogy István a Gilgames-ház kun ágába nősült és neki is az volt minden reménye, hogy Turfánba mehet férjhez és férjével, a sokat megálmodott Bogárkával erősíteni fogják a 24 Hun Törzsszövetség összefonódását. Béla király és Mária császárlány azonban hallani sem akart a keleti kapcsolatokról, hanem a nyugati uralkodó házakhoz ragaszkodtak és az ősi kincseket is Annára bízták, aki Gilgames-családi házuk minden értékét Prágába vitte”
  • „Dörögme régens, Güjük főkán, Ogulkájnis régens, Möngge főkán és Kubiláj császár engedélyt adott arra, hogy 1 tömény Magyarországból csatlakozott harcost szükség esetén segítségül küldjenek. Így V István megsegítésére 1270-ben 11 237 fő jól kiképzett és a harcokban megedzett sereget küldtek segítségül a függetlenségünk megőrzése végett. Ez volt V István hadseregének a magva, amellyel győzedelmeskedett. Erre a nyugati uralkodó körök nem számítottak”
    • „IV Béla és a trónralépő V István felé a mongolok közeledtek házassági ajánlatokkal, de a római pápák mindig azt írták az uralkodóinknak: „Ilyen ronda népséggel szóba ne álljatok!” A pápaság mindenáron szerette volna Ottokár cseh királyt látni a magyar királyi székben, de V István serege erősebb volt. Amikor viszont délről támadtak az egyesült keresztény hadak azon célból, hogy a nyugati hadak vegyék át a támadások vezetését, Bodon-Vidinnél megjelent Csadáj unokája is a seregével, aminek az élén Bogárka is hősi halált halt. Utána az ujgur hadak visszavonultak. A hamvasztásos temetkezéssel elporlasztott ifjú mongol-ujgur herceg urnáját Margit holtteste mellé helyezték.„
    • „Igy a királyleány szerelme valósággá vált, mert a sok imádkozás után megadta az Isten, hogyha életükben nem is, de halálukban eggyé váljanak.”
arvisura/arvisura/310a.txt · Utolsó módosítás: 2013.05.30 09:52 (külső szerkesztés)
Driven by DokuWiki Recent changes RSS feed Valid CSS Valid XHTML 1.0