Tartalomjegyzék
1B
Tórem-hit (35.o)
Tűzszerzés (39.o)
- a szavárdok tűzszerzési évei
Káltesiek, Anyahita (40.o)
- 41.o „360 napról fokozatosan 365 napra nőtt az év időtartama”; másutt 380-ról való csökkenést olvashatunk - ez utóbbi a valószínűbb
- a luniszoláris számításnál 360 napos éveket számoltak és néha 13-ik szökőhónapot iktattak be
- 41.o Jób története: Az Egyistenhívő Jób rendíthetetlen hite.
Ataisz (43.o)
- 43.o Ataisz gyarmatai
- 45.o „a gyermekeknek 3, a Női-istenséges törzseknek 4, a Férfi-istenséges törzseknek pedig 5 napon át kellett versengeniük” - ez megfelel annak, hogy medvebocs esetén 3, nőstény medve esetén 4, hím medve esetén 5 napos medvetort tartanak. Ugyancsak megfelel annak, hogy a manysik szerint az nőnek 4, a férfinak 5 (vándor?-) lélekrésze van, amely az utódaiban megjelenhet
- 45.o „Lugal és Lugalnő”
- sumer 𒈗 „lugal” - „király”, szó szerint: „nagy ember”
- sumer 𒊩𒌆 𒃲 „nin-gal” - „nagy asszony”
- „Lugalifjú” - ez talán 𒂄 „šul” („ifjú”) lehetett, amit esetleg „(D)Zsul/(D)Zsol/(D)Zul/(D)Zol” módon is ejthettek
- „a félelmetesen üvöltő sárkány tűzkígyós farkával a Holdasszonyt a Földünkhöz vágta, arasznyi jégpor és hideg hamu hullott a Földre és éjszaka borult mindenre” - a Hold valószínűleg csak közelebb került, a földet a „sárkány farka” érte el: (46.o)„Atlantisz napnyugati részét érte a üvöltő Vízisárkány farka és az lassan süllyedni kezdett”
- 46.o Mezopotámia
- Buda-Suva-Kuszkó
- „Anyahita-Anina kegyhely” - Anyahita és Anina valószínűleg ugyanazt a minőséget jelenti
- „hajóval eljutott Úr városáig” - ugyanis Úr („urim”) volt a kikötő
- „Az Istenasszonyok kegyhelye alatti város pedig felvette az Úr városa nevét” - Úr képjele szó szerint: „šeš unu(g)” - „Uruk testvére”
- „Úr városa” - vagyis az Úristen hívők városa
- 46.o Magyarka
Viroláj kalandozása
- 47.o Marina birodalma
- marami, merija és muroma törzsek
- „a maramik, meriják és muromák a magyarkai zsúfoltság miatt elvándoroltak egészen a Marináig”
- 51.o „Magya fejedelem feleségének, Marinak az irányítása mellett a marami törzsek telepedtek le. Utánuk 50 tűzszerzési év táján jött egy második hullám a Marja-földi menekültekkel, Murony hadvezér irányításával. Ezért ezen törzset muromáknak nevezték. Mari megalapítása után 75 tűzszerzési évvel jöttek az Amu szigetcsoport menekültjei a Zab folyó partjáról, Meri fősámán vezetésével és Mariban jelentkeztek, ahol őket a beavatottak a leggyérebben lakott településekre vezényelték vérfrissítőként. Legerősebb beavatottjuk a muroma Ananyinó volt, aki várost alapított. Így a muroma, mescser, nyék és barszil törzsek a marami és meria törzsekkel kötöttek házasságokat a férfi és női uralomban vegyesen. A beavatottak minden nyáron az Anina-keremetben tartottak összejövetelt, ahol a rokonlátogatások eseményeit egymással közölték.”
- 51.o Isim és Irtis: Az Irtis és az Isim torkolatánál jelenleg Uszt-Isim (@) van
- 56.o „Ataisz elpusztulása óta a hun szövetség 10-120.000 holdéve alatt” - elírás → „10-12.000 holdéve”, azaz kb. ezer éve