236Q

Nyék rovása

Nyék lánya Abacil - a név jelentése „élő medve” (aba - atya, a medve tabu-neve); érdekes, hogy a sumer til3 jelentése „élet”. Másutt olvashatjuk: „Ezen kézműveseket éltető medvéknek, azaz abadil -eknek nevezték”

„A Szőke Ataloszból elmenekült dereglyés népek folyton szaporodtak, ahogy az elsüllyedés fokozatosan megtörtént.”
- „Szőke” → szőke
- Atalosz – Atlantisz
- „Eleinte békésen viselkedtek a lettek, lívek, vótok és virolájok földjein, de nagy tömegeik már türelmetlenebbek voltak a mescserekkel és a muromákkal.”
„ó, rossz emberek a jövevények!”
„A tatárok és a mongolok között ellenben elterjedt, hogy „oroszutok” vagy „uszurutok” laknak a muromák és mescserek földjén és ott már nem biztonságos az utazás.”
„2 főút maradt az avarok Égi-Birodalmában: a Porog-Selyemút és a Szittya-Selyemút, amely a Csagili és Magyarkai Selyemútnak lett a folytatása.”
„Nyék törzse Gyeszna-Győrből fokozatosan Kevevárra, majd innen Porogra vándorolt. Vele költözött az egész törzs, majd később Abacil is, amint Árpádhoz férjhez ment.”
Lebédvár és Lebédia – „Lebéd is új várost épített Kevevára és Kassa között, amit Lebédvárnak neveztek. Ezen térséget Lebéd törzsei: Kéri, Keszi, és Gyarmat törzse birtokolták egészen Szuvárig és a területet Lebédiának hívták.”
„Álmos a legtöbbször Keveváron időzött és Kusály , Gyula és Árpád nevű fiaiban gyönyörködött, meg leányában Kendicében.”
Madaj-asszony – neve: Gordáska , volt férje: Madaj (Van-tói fejedelem), így Madaj-Gordáska néven is előfordul
- „Ekkor Szőke Árpád megérkezett Bizáncból, és Káspivár menekültjei felismerték Madaj asszonyt, akit mérhetetlen gazdagsága miatt az ogúz-kasszu törzsek fejedelmükké választottak. Madaj asszony férje egy Van-tó környéki fejedelem volt, de családját a terjeszkedő iszlámhitűek kiirtották. Enéh nevű kislányát rabszíjra fűzve eladták, Aranyos nevű leánya pedig elmenekült. Madaj-Gordáskát egy görög-örmény kereskedő vette meg, aki feleségül vette és Korinthosz városába költöztek. Amikor a férje meghalt, Madaj asszony minden vagyonát arra akarta áldozni, hogy Enéhet és Aranyost megtalálja. Kücsike Ugyek halála után az Arvisura törvények szerint Álmosnak lett a felesége, mivel a Gilgames-házból származott. Unokái közt Gyula volt a legkedvesebb. Kusály eszes és ravasz volt, Árpád pedig zabolátlan, erélyes és ügyes, aki még a kardkovácsok mesterségét is kitanulta. Kendice színtársulatot alapított és mindig csak szépítkezett. Madaj asszony bőven ellátta bizánci csodaékszerekkel és hamarosan férjhez adta Oporhoz, aki a Debrecen-Asszorügyeki útrész parancsnoka volt. Opor Ogúz-fejedelem volt. A városukban kisfiuk született, akit Szeretnek kereszteltek, mivel uruki-mani vallásúak voltak. Ettől kezdve Kamlik városukat és a folyót is Szeretnek hívták. Hülek sámán feleségében Madaj asszony felismerte a kislányát, Aranyost, akinek már 3 harcos fia volt, akik gyakran kalandoztak Pannonföldre. A kabarokkal ellentétben mindig a hun úton mentek.”
- Szeret folyó és város (valószínűleg mai Szeretvásár/Siret); a folyó mellett laknak a moldvai csángók
  - Etelköz
Árpád – „Nyék vezér Abacil nevű leányát vette el, akinek ekkor már 4 fia és 4 leánya volt: Laád-Levente, Tarhos, Üllő és Jutas, míg leányai: Ágnes, Surány, Zsip és Zseliz névre hallgattak. Nagy bánat érte Árpádot, amikor Abacil beavatott fejedelem-asszony 890-ben megbénulva elhalt.” – Zseliz születésekor
- „a beavatott Ágnes egy nyugati uralkodóházba került, és beavatott lévén, kiváló hírszerzővé vált”
Árpád „A Melegvizek Birodalmának uralkodóházában 892 medvetorán feleségül vette Verecke kabar fejedelem leányát, Eperjest, és már disznótor havának végén megkeresztelték a Szüret havában, Zoltán napján (X. 3.) született gyermeküket, akit az avarok Zsoltnak, a magyarjak pedig Soltnak neveztek.”
„A Hunok útján a Megyer vezéri törzs irányításával a Gyarmat-kasszu, Kun-magyari és Gyarmat-ogúz törzs vonult fel Pusztaszerre. A Görögmagyari úton a Jenő, Nyék és Tarján törzsek indultak el Álmos vezetése alatt, de bolgár-besenyő támadás miatt közel 12 000 harcos elpusztult. Ezért a kabar-törvény szerint Álmosnak meg kellett halnia, mert makacssága miatt pusztult el három tömény harcosa, mivel Árpád javaslatát nem fogadta el. Maga Kusaly, Gyula és Árpád sem tudta megvédeni a kabarok bosszújától.”
„Ekkor azt hangoztatták a kabar sámánok, hogy a Melegvizek törzseit nagy veszély mindig csak délről és nyugatról érheti.”

„Abacil szerepe haláláig az volt, az akkori idők legerősebb beavatottja lévén, hogy a fennmaradásunk érdekében mindig azt hangoztatta: honfoglalásunkat északon kell elvégezni, de csak a fagyban, mert a hunok is Erdőelvén, az avarok pedig Havasalföldön át érkeztek a Melegvizek Birodalmába, s azt birtokukban megtartani nem tudták. Az eljegesedés után Úzon is Vereckén át érkezett és Sajóordoszt azóta is birtokolja kicsiny házanépe.”

„Álmos és Kusály megmakacsolta magát és a magyarságot mégis a 10 szoroson át vezették be a sokszor megjárt és kipróbált út helyett. Abacil a Nyék törzset is a körösi szoroson vezettette volna át és innen mentek volna az Erdőelvi Körösre, a Nyék törzs székhelyére. Miután nem ez valósult meg, a Nyékieket is nagy veszteség érte, mert háromezer lovasukat a bolgárok elpusztították a Duna partján. Így azok családjait az ország egész területén szétosztották. Ezért Árpád be sem ment a Pusztaszeri első Nagytanácsra, hanem Encsváron tartotta meg Fekete-Arnó háznépével a felszabadítási ünnepélyt. Innen lovagoltak be Sóvárra, ahol még a lakosság javarésze avar volt. Római hangszereken játszották a bevonulási indulót. Ugyanis bárhová hívták meg az Arnó család zenélő ifjait, a lóháton való közlekedés helyett mindig egy díszes szekéren mentek az ünnepélyekre.”

„(Abacil lelke 962-ig segítette a Magyar Törzsszövetséget a beavatottak törvénye szerint. Abacil 12 gyermeket ajánlott fel, de csak 8 gyermeke volt.)”
„(Eperjes lelke az Oscus-tábla szerint 944-ig őrködött családja jóléte fölött. Zoltán ekkor megbénult, de a rimalányok még 955-ig gondozták)”

„Abacil 21 karéjos beavatott volt, s így az emlékére 72 évig vezették az ABACIL-féle Oskus-táblát. Ebből tudták meg a kései utódok, hogy Abacilnak 8, míg Eperjesnek 4 gyermeke volt Árpádtól. Ezt nevezték „12 NÉP utódnak”.”
- Később 11 karéjosnak van írva, így lehet, hogy itt elírás
Cicás-hegy – „A 192 rimalány közül Cicás meghalt egy szekértörésnél a Barkó törzsben. A róla elnevezett Cicás-hegyen temették el a Kumamagyari országrészben, ahol a szekere egy hasadékba zuhant.” ???
- „Ezért a borgói szorostól a Nagyszamos torkolatáig aranyasszonyi birtokot kapott.”
„Mivel a Nyék törzs elég sűrűn lakott székihun területeket kapott, Nyék vitézeinek települései mind a tíz-nyíl törzsben megtalálhatók voltak. Abacil emberfejes halotti urnáját Mezőnyék kegyhelyén temették el. Árpád addig nem indult el, amíg a megsebesült Laád (Levente) fia a holdtöltétől-holdtöltéig való őrségadást el nem vállalta.”
Zseliz – „Gordáska-Madaj asszony ujjongott, amikor Árpád, a legharciasabb unokája feleségével, 4 fiával és Kendicével bevonult Asszorügyekre. 880-ban óm jelzéssel megszületett Zseliz napján a kisleányka, aki édesanyja után szintén beavatott volt. Erre a kis Zseliz beavatottra úgy vigyázott Madaj asszony, mint a szemefényére, mert tudta, hogy ezen a leánykán áll vagy bukik a Magyar Törzsszövetség újabb honfoglalása sikere. Abacil és Madaj-asszony között mély barátság szövődött, mivel minden várható dolgot együtt beszéltek meg.”
„A legfontosabb feladatuk az volt, hogy Magyarkán sok kincs feláldozásával felállítsák a beavatottak szűrő állomását. Egy önhibáján kívül nyomorékká lett Uruk városából való pateszit nagy jövedelemmel toronyőrként fizettek, hogy az Uruk, Dabósa és Paripa városok felől érkező, még a leghalványabb óm jelzéssel rendelkező beavatottakat is a Nyék törzsbe vezényeljék. Ugyanezt tették a Hatsas birodalmából érkező kasszukkal is, valamint a Bugát, Ogúz és Ujgurföld vidékéről érkezők felülvizsgálatánál is.”
„Sajnos a beavatottak szülésénél az édesanyák többé-kevésbé megsérülnek. Ez így volt a kis Zseliz világrajövetelénél is. Abacilt végtelen öröm töltötte el, amikor a 8. gyermeke óm jellel született, viszont azt is tudta, hogy az ő megerőltető szellemi munkájának hamarosan vége szakad. Vége lesz az örökös gondnak és teste hamarosan megpihenhet. Tudta, hogy a teste elporladhat, de lelke az örök nyugalomban könynyebben fog élni és nem kell élő gyermekének minden gondjával bajával törődnie. Itt van ez az örökmozgó leányka, aki Gordáska-Madaj nagyanyó gondoskodása mellett majd átveszi az ő felelősségteljes szerepét.”

„Abacil fontos szerepe 890-ben megszűnt, amikor egy medvetor utáni hajnalon a teste megpihent. Zseliz és Gordáska Madaj-asszony ideje most eljött. Abacil lelke a felkelő nappal együtt bekalandozta az akkor ismert beavatott társadalom minden rejtekét, hogy a Magyar Törzsszövetség részére az Arnók lándzsa hegyétől kezdve Tengelizig minden fontos hírt elhozzon. Augusztus császár szavaival halt meg: „Mondjátok, a szerepet jól játszottam el?””

„A beavatott pateszik, sámánok, bátok, tárkányok és papok azt vallják: minden embernek 2 lelke van: az egyikkel él és gondolkozik, a másikkal álmában eldönti, mit fog másnap dolgozni, hogy az emberiségnek és családjának hasznára váljon. Sokan álmodnak éjjel, tehát a lélek nem alszik.
A beavatottak a lelkükkel még haláluk után is vándorolnak és a népüket harcukban támogatják Ezért vannak 3, 5, 7, 9, 11, 13, 15, 17, 19, 20, 21, 22, 23, 24 és 25 karéjos lelkek, akik haláluk után beavatott erejükkel hatni tudnak népük többi beavatottjára.”
- „Abacilről tudták, hogy 11 karéjos beavatott, ezért Zseliz kislányával közel 11 éves koráig tudott gondolatot közölni.”
- „A názáreti Jézus 25 karéjos beavatott Isten-fia volt. Ezért a keresztény beavatottakkal még 25 évig tudott gondolatot cserélni. Az akkor ismert világ összes beavatottjával megértették egymást. Ezen első eset Pünkösd napján történt, amikor a beavatott lelkek megalapították Jeruzsálem egyházi közösségét. Ebben az első egyházközösségben közös volt a munka és közös volt a jövedelem. Ezt a papi rend megszüntette.”